2013. március 31., vasárnap

Húsvét vasárnap

Daninak már régóta mesélünk a húsvétról, a nyusziról, aki a tojást hozza a gyerekeknek. Tavaly kapott egy szép húsvéti mesekönyvet, arra most érett meg, napok óta azt meséljük este, hogyan készülnek a hímes tojások, és kerülnek a gyerekekhez.
Egy verset is megtanult, amit minden nap elmondtunk a nyuszinak.

(A vers a videón, a könnyebb érthetőség kedvéért: "Ide figyelj, nyuszi pajtás! / Jöjj be hozzánk egy kicsit! / Hegyezd jól a tapsi füled, / Súgok bele valamit! / Közeledik Húsvét napja, / El ne felejtsd kedvesem, / Hogy a piros csokitojást / Nagyon-nagyon szeretem!")

Délelőtt tojást festettünk, a Dani farmos matricái lettek a díszek. Készítettünk kis húsvéti kosarat (épp úgy, igazi fűvel, mint anyával gyerekkoromban).
Természetesen Daninak is a kertbe hozta a nyuszi a sok édességet, édesen, lelkesen kereste a fűben a kincseket.


Utána ebédeltünk egy finomat, és a nagy tojásvadászatban elfáradt fiatal elment aludni. 


2013. március 28., csütörtök

Kiskuktám

Daniék ovijában húsvéti süti vásár volt, persze készültünk rá.
Húsvéti mézes készült, nyuszik és hímes tojások, mézes tálban. Dani lelkesen segített szaggatni, lekvárt adagolni (a tésztára, meg a pocakba is), és a végeredményt tesztelni. :)
Íme, néhány kép.

Süti szaggatás
Hímes tojások és nyuszik
Mézes tál

Sajnos nincs összehasonlítási alapom, a többi anyuka milyen sütit készített, mivel a mézeseken kívül mindösszesen 1 pályamű érkezett, és mire beértünk az oviba, az már el is fogyott. :(

2013. március 26., kedd

Húsvét

Közeledik a húsvét - igaz, az időjárás ebből nem sokat sejtet. (A hétvégén 10 cm hó esett kb, Dani imádta, ennyire talán még sosem élvezte a hóban játszást.)

Ebben a bejegyzésben összefoglalom a húsvét történetét, illetve írok az angliai húsvéti szokásokról is.

A húsvét keresztény ünnep. "A húsvétot megelőző vasárnapot nevezik virágvasárnapnak, Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére. Jézus szamárháton érkezett a városba, a nép virágokat, pálmaágakat hintett lába elé, így dicsőítette. A főpapok, akik rossz szemmel nézték Jézus tanításait, úgy döntöttek, hogy tanítványai körében elfogják, s az áruláshoz megnyerték Júdást. Az utolsó vacsorát (a zsidó Pészah ünnepén) Jézus tanítványai körében költötte el.
Kenyeret nyújtott tanítványainak, és ezt mondta: "Vegyétek, ez az én testem", és bort, mondván: "Igyátok, mert ez az én vérem." A vacsora után Jézus tanítványaival a Getsemáné kertbe ment, s arra kérte őket, hogy virrasszanak vele. A tanítványok azonban elaludtak, nem virrasztottak mesterükkel. Itt a Getsemáné kertben árulta el Júdás egy csókkal Jézus kilétét a katonáknak, akik elhurcolták. Mivel Jézus azt állította magáról, hogy Isten fia, istenkáromlással vádolták, a nemrég még éljenző tömeg gyalázkodott, Péter pedig, aki leghűségesebb tanítványa volt megtagadta, hogy ismeri. A katonák a római helytartó Poncius Pilátus elé hurcolták, aki a népre bízta Jézus bűnösségének megítélését. A tömeg Jézust bűnösnek ítélte, Pilátus pedig megmosta kezeit, ezzel jelezve, hogy Jézus halála nem az ő kezéhez tapad. A foglyot töviskoszorúval megkoronázták és így gúnyolták,: "Íme a zsidók királya!" Ezután a kereszttel a vállán Jézus elindult a Golgota hegyre, ahol megfeszítették. Halálakor a jeruzsálemi templom oltárát díszítő kárpit megrepedt, a föld megnyílt. A sziklasírhoz, ahová temették, őröket állítottak a főpapok, hogy el ne lopják a testet, hisz a jövendölés szerint, a halál utáni harmadik napon elhagyja Jézus a sírját. Vasárnap három asszony, köztük Jézus anyja is, finom kenetekkel a sírhoz mentek, mely nagy földindulás közepette föltárult, megjelent egy angyal, s jelentette, hogy Jézus nincs már ott, föltámadott."
(forrás: http://www.unnep.mentha.hu/husvet.htm)
A húsvét mozgó ünnep, vagyis nincs egy konkrét dátuma. Ideje a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Az fix, hogy mindig március 22. és április 25. közé esik. Húsvét vasárnappal zárul le a 40 napos böjt (a palacsinta napos bejegyzésben erről is volt szó :-).

Húsvéti népszokások (forrás: wikipedia) 

Húsvétvasárnap
"Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya (katolikus egyházban). A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi."
Húsvéthétfő
"Ezen a napon sok népszokás él, például a locsolkodás, hímes tojás ajándékozás. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel, mint kölnivízzel való locsolás maradt fenn napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Más vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. A locsolkodás is az öntözés utánzásával a bő termést hivatott jelképezni."

Húsvéti szokások Angliában 
Angliában a húsvéti locsolkodás nem elterjedt. Annál nagyobb sikere van a gyerekeknél a húsvéti tojásvadászatnak (egg hunting - ejtsd: egg hánting). A nyuszi a fűben rejti el az ajándékba hozott tojásokat, és a gyereknek meg kell találniuk. Versenyeket is szoktak rendezni erre, nyilván a legtöbb tojást találó gyerek a nyertes (de lehet a legnagyobb vagy legkisebb tojást megtaláló is). 
Ezen kívül az angolszász kultúrában szokás még a tojásgurító verseny is, amikor is egy domboldalról gurítja le mindenki a tojását, a nyertes, akinek az épen maradt tojása leghamarabb leér. Németországból eredő, de Angliában is ismert szokás a tojás tánc (egg dance, ejtsd egg densz), amikor a tojások épségére vigyázva kell közöttük táncolni.  

Húsvéti ételek
Magyarországon domináns a húsvéti asztalon a tojás, sonka, (csakis házi, füstölt, ugye?!), na meg a fonott kalács, illetve egyes vidékeken a sárga túró.
Angliában, ami nálunk a sonka, az náluk a báránysült. Ezt hagyományosan húsvét vasárnap vacsorára készítik, fűszeresen, lassú tűzön sütve, mentaszósszal - lehet, kipróbáljuk, majd beszámolok róla :-).
Desszertek közül kiemelkedő a simnel cake (ejtsd: szimnel kék), ami egy tömör, aszalt gyümölcsös torta, tetején egy marcipánréteggel, és 11 marcipángolyóval (az apostolokra utal, azért nem 12, mert ugye Júdás árulta el Jézust, így ő már nem kap helyet a tortán). 
A másik jellegzetes sütemény - az én nagy kedvencem - a hot cross buns (ejtsd: hot krossz bánz), ami főleg nagypénteken került az asztalra. Egy fűszeres, édes, mazsolás, puha zsömleféleség, a tetején egy kereszttel. 

Hot cross buns (kép forrása)
Simnel cake (kép forrása)












E körül a süti körül több legenda is kering. Egyes források szerint még a kereszténység előtti időből származik, és a kereszt a négy évszakot jelképezi, de nyilván könnyen összefüggésbe hozható a kereszténységgel is. Egy legenda alapján a fiát elvesztő anya jelképe is, történt ugyanis, hogy egy tengerész kihajózott, és az anyjától azt kérte, hogy nagypéntekre - amikorra tervezte a hazatérését - süssön neki hot cross bunt. A fiú nem tért haza, de az anya minden nagypéntekre megsütötte, és egy horgászhálóba kiakasztotta, várva ezzel is a fiát. A házuk helyén jelenleg egy pub áll, ahol minden évben egy tengerész újabb péksüteményt helyez a hálóba. 
De a fiát elvesztő anya jelképe mellett mondják még a barátság sütijének is, mert ha valaki közösen eszik meg egyet a barátjával, ott a barátság örökre megmarad. 

Akasztott zsömlék (kép forrása)
A fogadó bejárata (kép forrása)













No, kellemes húsvéti készülődést mindenkinek! Elő a barkaágat, a piros tojásokat, sonka főzésre - kalács dagasztásra felkészülni, vigyázz, kész.....:-)

2013. március 25., hétfő

Timiék Northamptonban

Március közepén meglátogattak minket Timi barátnőmék (Timi, a férje, Zoli, és a kislányuk, Fruzsi). Már belekezdtem erről egy bejegyzésbe, de olyan sehogy nem ment róla az írás. Mit írjak, hogy voltak Londonban, meg shoppingolni Milton Keynes-ben? Aztán jött a szikra, hogy megkérdezem Timit, van-e kedve írni neki egy beszámolót. És volt! Szóval íme, Timi vendégposztja a kis-nagy-kalandon. :-)

"Az angliai utunk éppen olyan volt, amilyenre számítottunk, és amilyennek szerettük volna. Pozitív élményekkel és feltöltődve értünk haza, ami épp jókor jött. Ha nem mentünk volna, szerintem most lelkileg és fizikailag is nagyon a béka feneke alatt lennénk (én legalábbis biztosan). Nagyon kellett nekünk most ez a kimozdulás, a problémáktól való eltávolodás. Azóta is kicsit messzebb érezzük magunktól a problémákat, a félelmeket, vidámabbak a napjaink. Fruzsinak szerettünk volna adni egy nagy élményt, amire emlékezni fog már, és ez szerintem sikerült is. A repülőutat nagyon-nagyon élvezte, egy picikét sem félt, és teljesen felizgatta a dolog, mert be nem állt a kis csivitelő szája egy percre sem. :-) Valahogy az egész kirándulás alatt úgy látszott, hogy sohasem képes elfáradni. Fent volt sokáig a felnőttekkel, nem volt nyafogós, fáradtságnak semmi jele nem látszott rajta, pedig igencsak sűrűek voltak számára a napok, és azért még csak egy nagycsoportos óvodás. Danival is nagyon hamar összebarátkoztak, ami mindenkit meglepett, mert nem az az anyáskodó, kicsit gyerekeket babusgató típus.
Megérkezésünk másnapján azonnal egy nagy túrába fogunk, és megnéztük Londont. Az idő kicsit mostoha volt, de ha kicsit fázva is, a legfontosabb nevezetességeket meg tudtuk nézni Londonban. Persze párszor még vissza kell menjünk, hogy mindent megnézhessünk, ami érdekel bennünket. :-) Fruzsi nagyon szuperül bírta, csak késő délután ütközött ki rajta a fáradtság, ami nem is csoda, hisz nagy tempót kellett diktálni, hogy sokminden beleférjen a napba.
A Buckingham palota előtt



A Tower-nél









Szombat már egy kicsit könnyedebb volt. A kicsit mostoha időjárás miatt úgy döntöttünk, hogy játszóházba visszük a gyerekeket. Hát ez nagyon jó ötlet volt, mert mindkét gyerek nagyon jól érezte magát, hisz közösen itt is jobb a játék. (Szerintem Fruzsinak ez Londonnál is jobban tetszett. :-)) Délutánra már az idő is kegyeinkbe fogadott és meg tudtuk nézni Northampton belvárosát, ami nem nagy, de nagyon hangulatos és emberi léptékű, élhető hely.
Mindenki csúúúsziiiik!
Northampton belvárosában
Kézenfogva
Már itt is kezdtünk kicsit vásárolgatni, de az igazi shopping csak másnap következett Milton Keynes-ben. Enikőék segítségével már tudtuk, hogy hol érdemes szétnéznünk, és tényleg érdemes volt! A gyerekeknek nagyon sok szép és olcsó ruhát sikerült beszereznem a nyárra. Fruzsi imádta ezt, mert igazi csaj lévén nagyon szeret öltözködni. Azóta már fel is vett pár darabot az oviba, és büszkélkedik benne a barátnőinek, azok nagy irigységére. :-) (Idézek egy párbeszédet, amit Zoli hallott: Fruzsi: Nézd, milyen övem van! Barátnő: Hol vetted? Fruzsi: Angliában. Barátnő: Gondoltam.... (Ehhez hozzá kell képzelni egy sokatmondó hanglejtést is. :-))
Szóval a shoppingolás nagyon jól sikerült, persze a boltok többségét azért nem a mi pénztárcánkhoz szabták, és nem úgy kell elképzelni, hogy csúcsmárkás ruhák sokaságával jöttünk haza, de nekünk teljesen  tökéletesek a dolgok. 
Hétfőre még terveztünk egy utat Birmingham-be (ami eredetileg Cambridge volt), de addigra már olyan sokat áztunk és fáztunk, hogy nem volt kedvünk újra fagyoskodni. Hát, erre egész hétfőn hétágra sütött a nap. :-) Így tervezzen mindenki előre Angliában! De egyáltalán nem telt rosszul a nap. Így legalább egész nap együtt tudtunk lenni Enikőékkel, kisétáltunk egy csodaszép parkba (Abington park), ahol a gyerekek megint szuperül eljátszottak a játszótéren. Délután még egy kis vásárlás a Tesco-ban (persze előtte ki kellett próbálni, hogy fér-e még valami a bőröndbe :-)), aztán véget is ért a kintlétünk egy kellemes, fini vacsival Enikőéknél.
Enikőék nagyon jó házigazdák. Rengeteg segítséget kaptunk az eligazodásban, utazásban, és ha Jusztin nem magyaráz el mindent ilyen pontosan, még lehet, most is ott kóvályognánk valahol Milton Keynes-ben :-). Ezen túl pedig mindig a kedvünket keresték mindenben. Ezt nem győzzük elégszer megköszönni. Jó, hogy ennyi kilométer távolság ellenére is sikerül fenntartani a barátságunkat! És hiába a távolság nagy, és szomorú, hogy nem tudunk túl gyakran találkozni, de nagyon jól döntöttek, hogy elmentek. Számukra, az ő helyzetükben ez volt a legjobb döntés. Egy nyugodtabb, kiszámíthatóbb világban élnek, ahol az embereknek méltósága van, és a dolgozni akaró, értelmes emberek anyagi biztonságban élhetnek. Ők is kivirultak, nyugodtak és tudnak bizakodni egy szép jövőben. Biztos vagyok benne, ha az itthoni helyzetünk nekünk is megrendül, akár egy munkahely elvesztésével, nagyon komolyan elgondolkodunk a költözésen, akár Angliába, akár egy másik jóléti országba, mert túl rövid az élet ahhoz, hogy szenvedve, kínlódva éljük le, ha lehet máshogyan is."
Timi, Fruzsi, Zoli, örülök, hogy jól éreztétek magatokat! És köszi a  beszámolót!

Részemről annyi hozzáfűznivaló, hogy Dani nagyon élvezte Fruzsi társaságát. A korkülönbség ellenére is jól elvoltak. Dani reggel, délután úgy ébredt, hogy "Fuzsiék hol vannak?" :-)
Egyszer jót nevettünk rajta, még most is előttem a kép. Dani épp csak magához tért az alvásból, még nagyon beszélni sem bírt, a cumisüveg a szájában volt, kis sem mondta a szokásos "Fuzsi, jössz?" szöveget, csak fél kézzel intett Fruzsinak, hogy indulás játszani.
Szóval jól el voltak, így nekünk is volt lehetőségünk "felnőttesen" beszélgetni, pihenni, élvezni a társaságot. 
Folytatás reméljük nemsoká! :-)

2013. március 21., csütörtök

Pizza

Nem, nem leszek gasztroblog...Akit a receptek annyira nem érdekelnek, attól bocs...
De míg letöltöttem a kenyérlángos fotóját a fényképezőgépről, találtam fotót a pizzáról, meg egy finom reggelizős kajáról is. Gondoltam, megosztom Veletek.

Ez a pizza recept még anya receptes füzetéből való. Hogy oda honnan került, azt nem tudom.
Ő másképp csinálja, mint én (ott paradicsomos darált hús az alap feltét, arra megy még borsó, kukorica, hagyma...), mi most erre a verzióra esküszünk.
Múltkor ez volt a vasárnapi ebéd, na nem azért, mert lusta voltam "rendeset" főzni, hanem mert Jusztin ezt kérte. Ritkán mondja meg, mit enne, hát ha most megtette, nyilván nem mondtam neki nemet. :-) Egyszerű az elkészítése, a kelt tésztától "félők" is nyugodtan belevághatnak (én mondom!). :-)

A tészta hozzávalói (egy nagy tepsihez):
30 dkg liszt, 1 egész tojás, 0,5 dl olaj, 0,5 csomag friss élesztő (vagy 4 g. szárított élesztő).
(A vékony tésztát kedvelők készítsék 25 dkg liszttel, 0,3 dl olajjal, és 3 g. élesztővel).
Ha friss élesztővel készül, egy kicsi tejjel futtassuk fel. Ha szárítottal, mindent tegyünk egy nagy tálba, és annyi langyos tejjel, hogy egy lágy, pogácsa tészta állagú tésztánk legyen, gyúrjuk össze. Hagyjuk kelni (minimum egy órát).



Feltét nyilván mindenkinek ízlése szerint kerülhet rá. Én most a tepsi felét paradicsomosan, a másik felét tejfölösen készítettem.
A paradicsomszósz nálam leegyszerűsödött. Ketchup, fokhagymakrém, és szárított oregánó keverékéből áll (- a bolti pizzakrémet annyira nem szeretem). Erre kerül apróra vágott gépsonka, kukorica, ananász, és lilahagyma.
A tejfölös fokhagymás tejföl, bacon, olíva bogyó, és hagyma. 
Igen finom! :-)

Reggeli a muffinsütőből

Hétvégén reggelire szokott ez készülni nálunk, nem csak guszta, de finom is. A jó öreg muffinsütőt erre is  be lehet vetni.


Szóval, a muffinsütő mélyedéseit sonka vagy bacon szelettel kibéleljük, mindegyikbe ütünk egy tojást, teszünk rá néhány apró kocka zöldséget, ha van otthon (újhagyma karika, lilahagyma kocka, paprika kocka), a tetejét megszórjuk reszelt sajttal, és beküldjük a sütőbe. Egy hústűvel lehet ellenőrizni a tojás szilárdságát.
Húsimádók mondjuk füstölt kolbász karikával turbózhatják, vagy húsvétra egy bacon-ös, házi füstölt sonka kockás verziót is el tudok képzelni...

Kenyérlángos, avagy a Hungarian pizza

Ezt a receptet szeretettel ajánlom anyának, meg Timi barátnőmnek.
Anyáéknak, mert már kóstolták, és szerették (meg a fél Dózsa György utca Kerekiben szintén megszerette :-), de épp tegnap mondta anya, hogy már el is felejtette, hogy kell csinálni.
Timiéknek meg, mert majdnem megcsináltam, míg itt voltak, de elmaradt, és mert biztosan szeretnék. (Timi, ígérem, legközelebb lesz!) Meg persze javaslom kipróbálásra mindenkinek, mert JÓ!
Recept a péksütik nagyasszonyától, Limarától. (Ha szeretitek a péksütiket, és nem ismeritek a blogot, kattintsatok rá, egy csoda).
Ja, és Hungarian pizza azért, mert az egyik szomszéd lengyel család átjött játszani a gyerekekkel, és harapnivalónak ez készült. Ízlett nekik, el is kérték a receptet. A nevét nem tudtam nekik angolul megmondani - nyilván nincs rá szó -, így ők nevezték el Hungarian (azaz magyar) pizzának. :-)

Szóval a (Jusztin kedvence) kenyérlángos.

 Hozzávalók:
  • 1 közepes főtt, lehűtött burgonya összetörve (nálam most maradék krumplipüré)
  • 2 dl a burgonya főzővizéből (vagy langyos víz, és nekem mindig olyan 3 dl kell hozzá)
  • 2 tk. só
  • 3 ek. olaj
  • 50 dkg kenyérliszt (nálam csak liszt)
  • 1 tk. cukor
  • 2 dkg élesztő (nálam 5 g szárított élesztő)
A hozzávalókból tésztát dagasztok. Hagyom duplájára kelni. Egy nagyobb sütőtepsit sütőpapírral kibélelek, a megkelt tésztát belenyomkodom (olajos kézzel könnyebb).

Tetejére:
  • 1 nagy doboz tejföl (375 g)
  • 3-4 gerezd fokhagyma összenyomva, vagy fokhagymakrém
  • csipet só
  • őrőlt bors
  • 5 dkg reszelt sajt
  • 1 fej lilahagyma
  • kb. 20 dkg apróra vágott bacon szalonna (nálam házi füstöl szalonnával vegyesen)
A tejfölbe belereszelem a fokhagymát, a sajtot. Ízesítem sóval, borssal. A kinyújtott tésztára kenem. Ráteszem a kockára vágott szalonnát, és a hagymakarikákat.
20-30 percig hagyom pihenni, majd 200 fokos sütőben kb. 20 perc alatt pirosra sütöm.
Nagyon-nagyon finom, kipróbálós!

Új szavak az oviból

Úgy tűnik, csak ragad valami az oviban Danira.

Tegnap a számítógépnél ült Jusztin ölében, és elkezdte a billentyűzetet piszkálni. El akartam venni a kezét, mire eltolta a kezem, és rám szólt, hogy "Stop!". Még a tenyerét is kitartotta hozzá.Vicces volt.
A másik, elkezdte magát "oh, dear"-özni (= kedvesem, kicsim). Gondolom, mondják neki az oviban, ő meg szajkózza itthon.
Korrekció az oh dear-höz - Jusztin mondta tegnap, hogy szerinte ezt inkább akkor mondják az óvónénik a fejüket fogva, amikor a gyerek valami rosszaságot csinál. Hát, igen, az angol nyelv. Majd lesz egy bejegyzés arról is, ki mennyire beszél angolul. :)
Remélem, egyre többet kotyog majd angolul is.

2013. március 15., péntek

Első közös pub látogatás

Az úgy volt, hogy a Valentin napot, ami évfordulónk is egyben, egy pub-ban (ejtsd: páb) kajálással ünnepeljük meg. A gyomrom közbeszólt, a program elmaradt. A napokban pótoltuk, Dániel nagy örömére. Nem tudta, mi is az az étterem, így el kezdte fűzni az apját, hogy vigye el étterembe. A kecske is jól lakott....mármint mindhárman jóllaktunk, és Daninak is lett éttermes kalandja. :-)
Egy helyi pub-ba mentünk el. Mi is az a pub? Kocsmának lehetne fordítani, de köze nincs a hagyományos értelemben vett kocsmához. De a bárhoz, és az étteremhez sem.
A wikipediában kicsit utánaolvastam, hogyan alakultak ki ezek az intézmények. A sör, az angolok fő itala már a bronzkorszak óa ismert, ennek, illetve egyéb frissítők értékesítésére alakultak az első kocsmák a rómaiak megérkezésével, és a római úthálózat kiépítésével  Lassan a településeken közösségformáló-és szervező erejük lett. Mai napig, szinte minden városrésznek van egy pub-ja.
Egy tipikus angol pub - a jobbak - szép patinás épületben kapnak helyet. Ha kívül nem is régi(es) az épület, a belső enteriőr azért olyan hangulatot áraszt. A padló szőnyeges, karos székek, fotelek vannak. Általában külön van a csak ivós rész, és a pub hátsó felében az evésre is alkalmas rész.
Ételválasztéka nyilván nem egy éttermi. Frissensült steakek, hamburgerek - nem a gyorséttermi változat persze -, curryk vannak főleg az étlapon, néhány előétellel és desszerttel.
Mi hétköznap, viszonylag korán érkeztünk, nem voltak még sokan, de idővel szépen szállingóztak az emberek. Jusztin mondta, hogy pénteken sokak már nem is tudnak leülni, annyian vannak. Sok család csak úgy, barátok, csak úgy, beülnek egy vacsira, sörre, dumálni, foci meccset nézni...
Hárman három félét ettünk. Dani egy gyerekmenüt kapott, rántott halrudakat választott, sült krumplit, és salátát. Jusztin, mivel steaket már többször evett, és ami tetszett volna neki, azt kiválasztottam én - mindig így járunk étteremben, ugyanazt a kaját nézzük ki, de mivel szeretjük a másikét is megkóstolni, egyikünk megalkuszik, és mást választ :-), szóval Jusztin egy hamburgert kért, dupla husival, sült krumplival (ja, itt a chips a sült krumpli, a mi chips-ünk a crisp).
Én pedig citromos csirke nyársakat salival, krumplival (nagyon étvágygyerjesztő volt, még sercegett a husi, amikor kihozták, a steaket is ugyanígy, sisteregve-sercegve tálalják).
Minden nagyon finom volt, jót ettünk, jól laktunk. Dani sokat rohangált, mászott négykézláb, felfedezett mindent. Kapott a személyzettől zsírkrétát, meg egy színező lapot, de nyilván nem igen érdekelte. :) Összegezve, a pub általánosságban jó hely, kulturált formája a szórakozásnak, evésnek-ivásnak.

Apa, megyünk máskor is?

2013. március 12., kedd

Anyák napja - Mothers' day

Angliában az Anyák napja a böjti időszak negyedik vasárnapja. Nem tudtam, hogy a világon nagyon eltérő napokon ünneplik az édesanyákat, de a wikipedia felvilágosított. Magyarországgal egy napon Litvánia, Mozambik, Portugália és Spanyolország tartja ezt az ünnepet.
Daniék az oviban készültek anyák napi ajándékkal. Ezt a szép képet kaptam tőle. :-) A rajta lévő kis vers angolul, és egy általam fordított verzióban:

"Here are my hands, they 've come to say,                                              
I wish you a Happy Mother's Day!
And now they've grown so big and strong.
They want to be helpful all day long!"

"Itt vannak a kezecskéim, hogy elmondják,
Kívánok Neked  boldog anyák napját!
Ezek a kezek nagyra és erősre nőnek,
Szorgosak lesznek, és segítenek!"                                                                                          


Kaptam ám szép virágot is, egy hatalmas csokor tulipánt.
Vásárolni voltunk, joghurt kóstoltatás volt a bolt bejáratánál, Dani természetesen beszerzett magának egy adagot. Nagyon el volt foglalva, így nem is figyelte, Jusztin melyik csokrot választotta ki. Jusztin elmondta Daninak, miért kell nekem ezen a napon virágot venni, és rábízta a lehetőséget, hogy válasszon ő. Hát nem ugyanazt választotta, mint az apja?! :-)
Még a boltban átadta a virágot Dániel, azzal a kommenttel, hogy azért kapom, mert anyák napja van, és mert szereti anyát. Naná, hogy én is nagyon szeretem!


Almás-mákos-habos torta

- Hmmm. Feltetted a blogodra?
- Nem. Szerinted kellene?
- Hát, lehet.


Fent egy párbeszéd részlet Jusztinnal. Ha szerinte megéri megosztani a receptet másokkal is, íme!
Nagyon finom, almás süti készült a hétvégén, a fogyókúra jegyében. A fiúk ugyan nem fogyókúráznak, de lelkesen pusztították a szeleteket.
Mákszeretőknek nagyon be fog jönni, másoknak is, hacsak a mákot nagyon nem szeretik.
Liszt és (majdnem) cukor nélkül készült, egészséges, finom, azt hiszem, a lényegét ez elmondja. Eredeti recept innen, azért beírom, néhány módosítással együtt.
Hozzávalók
A tésztához: 6 tojássárgája, 10 dkg darált dió, 10 dkg darált mák, 1/2 csomag sütőpor, 1 evőkanál méz
Az almás réteghez: 8 - 10 alma hámozva, reszelve, 1 teáskanál fahéj, 1/4 citrom leve,1 evőkanál méz
A habréteghez: 6 tojásfehérje, nálam sztívia és cukor, kakaópor, kicsi tej

Elkészítés:

A tojássárgáját habosra keverjük, majd hozzáadjuk a diót, a mákot, a sütőport, és a mézet, majd alaposan összekeverjük. Én nagyon sűrűnek találtam, így egy pici tejjel hígítottam rajta, de lehet, nem lett volna muszáj. Az almát meghámozzuk, lereszeljük, és a fahéjjal, mézzel, citromlével megdinszteljük. Egy 22 cm-es kapcsos tortaforma aljára sütőpapírt teszünk, a tésztát belesimítjuk - mivel elég sűrű a tészta állaga, nem egyszerű, de menni fog. :). A tetején eloszlatjuk a dinsztelt almát. 150 fokra előmelegített sütőbe  tesszük, és 20 percig sütjük.
Amíg a tészta sül, a habhoz a tojások fehérjét felverjük a cukorral / sztíviával / mézzel. Egy teáskanál instant kakaót (vagy kakaópor és sztívia / cukor keverékét) nagyon pici tejjel összekeverünk, csak hogy krém állaga legyen. A habot a 20 perc elteltével az almaréteg tetejére simítjuk, rácsorgatjuk a kakaós krémet, majd további 15 percig sütjük. Ahogy az eredeti recept is írja, a habba a kakaó helyett mehet valami bogyós gyümölcs is, nyilván az egy fanyarabb, frissebb ízvilág, én most valami csokisra vágytam. Nekem hidegen jött be igazán, nagyon jó!

2013. március 8., péntek

Dani ügyeskedik

Danit egyre jobban el kezdték érdekelni az ügyeskedős feladatok. A puzzle, kirakó, rajzolás, matricák, ragasztás...Ma annyira ügyes volt, hogy meg is örökítettem. :-)
El kezdtünk olyat játszani, hogy a füzetébe, két oszlopba rajzolok színes csillagokat, vagy különböző mértani alakzatokat, mint kör, háromszög, téglalap, és az egyformákat össze kell kötnie.
A képen láthatót teljesen egyedül csinálta, csak mellette ültem, és megbeszéltük, melyik egyforma. De a ceruzavezetés, az összekötés egyedül készült (bal kézzel). Olyan ügyes! Good boy! - szokta mondani magára. :-)

2013. március 4., hétfő

Sajtos ropogós

"Anya, a másik kezembe is!" - Ennyire ízlett Daninak a nagyon sajtos, tényleg nagyon finom keksz, amit csak sajtos ropogósnak hívtunk. Alacsony szénhidráttartalmú, így a szénhidrátszegény diétába is beilleszthető, és tényleg nagyon finom rágcsa, adalékanyagok nélkül, gyerekeknek (is). Gyorsan készül, semmi dagasztás, kelesztés, nyújtódeszka...

Az eredeti recept itt elérhető.
Azért beírom a receptet, meg amit változtattam.
Hozzávalók:
20 dkg sajt (nálam cheddar, itt ez a legelterjedtebb sajt, olyan mint Magyarországon a trappista)
8 dkg vaj
1 tojás
10 dkg liszt (nálam a 3/4-e teljes kiörlésű liszt, az íze jól passzol a dióhoz)
5 dkg darált dió
1 tk mustár
1 csipet só

Minden hozzávalót összegyúrtam, 2 órára a hűtőbe tettem folpackba csomagolva. Két tepsit sütőpapírral kibéleltem, a tésztából kicsi darabokat csíptem, és a két tenyerem közt kilapítottam. Így mentek a tepsibe. Minél vékonyabbra lapítjuk, annál ropogósabb, nekem ezek jöttek be igazán.
(Jusztinnak a tk liszt miatt túl "egészséges" íze volt, ő nem szereti ezt. Na, majd legközelebb ő sima liszttel kapja.)
180 fokon sütöttem, szerintem 10-12 percig. Kicsit megijedtem, mert elkezdett belőle kisülni a zsiradék, és habzott a tepsiben...Papírtörlőre szedtem ki, nem volt zsíros, miután kihűlt. Legközelebb vagy zsírszegény sajtot veszek hozzá, vagy kevesebb vajjal próbálom meg. De az is lehet, hogy ugyanígy sütöm, hiszen az íze így is isteni volt!

2013. március 3., vasárnap

Kupakos bingo, az új kedvenc

Vicces az elnevezés, de adta magát, hogy így nevezzük a kedvenc játékot. A doras bingo után szabadon....
Nagyon egyszerűen elkészíthető játék, egyszerű módja a szótanulásnak.
Akár szabadkézzel rajzolva, akár a netről nyomtatva szükséges hozzá két azonos bingo lap.
(Neten nagyon jó forrás például ez az oldal). Szóval az egyik lapot felvágjuk, (mi 3*3-ast használunk), a másik lapot a gyerek elé tesszük. Egyenként mutatjuk a kártyákat, mondjuk közben a szót, akár magyarul, akár angolul, és ha megtalálja, egy kupakot tesz rá. Ha egymás mellett kigyűlik 3 kupak, akkor "Nyejtem! Bingo"! :-)
Lehet egyszerre több bingo lapját is mutatni, tehát olyat is, ami nincs a kártyáján a gyereknek, vagy csak azokat, amik rajta vannak.

Nálunk most nagy kedvenc ez. :-)

Dani mosogat

Dani a nappaliban volt, mesét nézett, és közben a reggeli maradék katonáit eszegette. Mi a dolgozóban beszélgettünk. Hallottuk, hogy csattog fel a lépcsőn, majd egyszer csak, hogy a fürdőszobában folyik a csap. Dániel állt a fellépőjén, és a reggelis tányérját mosogatta. Utána elmosta még a kakaós és a teás poharát is. :-) Természetesen megdicsértük, nagyon okos!

2013. március 1., péntek

Palacsinta néni

Tegnap este leültünk fényképeket nézegetni. Van Daninak egy nagy albuma, ahol születése óta vannak a fotók, jó néha visszalapozni. Tavaly, év vége felé szinte minden este elő kellett venni, de idén még csak most került elő. Kicsit elesett volt most, nem emlékezett mindenkinek a nevére - gyakrabban kell nézegetnünk.
Van benne egy olyan fotó is, ahol a kereki szomszédasszony, Erzsike ölében vigyorog.
Nyáron, míg Kerekiben voltunk, Dani gyakran járt a ház oldalához, ahol a kerítésen keresztül "beszélgethetett" Erzsikével. Ő pedig, ha valami finomat sütött-főzött, mindig kiáltott Daninak, hogy menjen, és adott neki kóstolót. Így történt ez a palacsintával is, ami ugye Dani egyik nagy kedvence.
Szóval odaértünk az albumban az Erzsikés képhez.
Kérdeztem, ki van a képen.
Dani, gondolkozott, gondolkozott, majd kicsit bátortalanul válaszolt: "Palacsinta néni"! :-)

Dani és a dalok / mesék / mondókák

Dani napról napra egyre szebben beszél, magyarul nagyon szép mondatokban, és angolul is egyre több szót mond.
Angolul a "Twinkle, twinkle..." és a "Row, row..." dalokat már szépen énekli, és már egy mondókát is megtanult.
"- What's your name? I just want to know. (Hogy hívnak? Szeretném tudni.)
- My name is Dani. Hello, hello, hello."     (Daninak hívnak. Hello.)

Tegnap nagyon produkciós kedvében volt este.
Először is Bogyó és Babóca meséket olvastunk fürdés után. A barlangi pókot, és a Télapót. Volt, ahol már előre mondta szó szerint a mese folytatását. És a szereplőket is szépen ismeri benne.
Aztán énekelni támadt kedve. Nagy meglepetésünkre kívülről, tökéletesen elénekelte a Bújj, bújj, zöld ágat. Én is sokat éneklem neki, és a kedvenc dalok dvd-jén is rajta van, de még sosem hallottam ezt énekelni. Meglepődtünk. :-)
A fenti mondókát is ekkor mondta el először szépen, egyben. 
Magyarul a "Kipp, kopp, kalapács, én vagyok a kis kovács" megy, ideje lesz nekifeküdni egy újabbnak is. :-)

Angolozáshoz egyébként nagyon jó a Dora bingo játék, neten szoktuk játszani, nagy kedvenc. Több szót innen tanult meg.
Aztán igyekszünk a használati tárgyait, játékait angolul is megnevezni. Szereti nézni a BBC Cbeebies csatornáját, innen is ragadnak rá szavak, a számokat innen, és az oviból tanulta meg, mi nem nagyon tanítottuk neki (szépen számol mostmár angolul és magyarul is tízig).
Persze ott az ovi, ahol egész nap az angolt hallja.
Tegnap mentem érte. Öltöztünk, és megkérdeztem, mit tanult ma az oviban.
Nagy komolyan rámnézett, bólintott egyet a fejével a helyzet komolyságát hangsúlyozva, és kijelentette, hogy szavakat. Megkérdeztem, milyen szavakat tanult, mire felemelte a kezét, és mondta, hogy 'hands' (=kezek)! Édes volt.

Van, amikor viccesen keveri még a két nyelvet. Színek. (Ezzel küzdünk, nem nagyon megy még).
- Dani, milyen színű ez a kocka?
- Sárga.
- És hogy van angolul a sárga?
- Zöld!

:-)