Reklám helye...

Nem, ez nem a reklám helye...Csak eszembe jutott, hogy olvasnak gyerekes anyukák, akiknek az okostelefonját, tabletjét néha a gyerek kölcsön kéri (és anyuka addig élvezi a nyugalmat, vagy mos-főz-takarít)
Szóval a napokban találtunk egy alkalmazást, Baby Bus a neve. Nagyon szuper, sokféle játékot tartalmaz, nagy része ingyenes, oktató jellegűek, szóval ajánljuk mindenkinek ! :)

Nyelvek

Fél éve még azon aggódtunk (aggódott Jusztin), Dani hogyan fogja megtanulni a nyelvet. Most ott járunk, hogy Dani sokkal többet beszél angolul, mint magyarul. Gyakorlatilag hétvégente rá kell szólnunk, hogy magyarul is beszéljen, de csak nehezen tudjuk rávenni.
Olyan monatokat mond, hogy hihetetlen, Gyakorlatilag az ovis nyelvet tökéletesen beszéli. (Jó, biztos elfogult vagyok, de tényleg!) A kiejtéséről nem is beszélve...

Például egyik este vásárolni voltunk. Dani már a kocsiban ült, mi pakoltunk a csomagtartóba. Beszálltunk, és Dani megkérdezte: "Have you put all the staff inside?" (=Minden cuccot beraktatok?)

Másik példa. Birminghamből hazafelé menet próbáltam felkészíteni Danit, hogy este hajmosás. Persze kijelenette, hogy nem.
Este eljött az idő, mondtam neki, vetkőzés, indulás. Mire ő: "I told in the car I won't wash my hair!" (=Megmondtam a kocsiban hogy nem mosok hajat!)

Sorolhatnám még, és fogom is, mert egy csoda, hogyan szívja magába egy kis ember a tudást, és hogyan tökéletesedik a nyelvhasználata napról napra. :)

Birminghamben jártunk

Szerencsére kegyes az időjárás velünk mostanság, és még a hétvégékre sem romlik el az idő.
Ki is használtuk ezt a szép időt egy hétvégén,  és elmentünk Birminghambe. A város Anglia második legnagyobbja, részletesen itt olvashattok róla.
Nem terveztünk semmi konkrétumot (nem is mi lennénk, ha terveztünk volna).  :)
Dani egész úton azt várta, hogy menjünk az étterembe. :)
Vasárnap délelőtt, mikor megérkeztünk, még ébredezett a város. A bevezető úton már látszik, hogy nagyon ipari város, rengeteg gyár mindenfelé. Olyan kontinentális európai város. Míg Londol nekem külön világ, olyan semmihez nem hasonlítható közeggel, addig Birmingham olyan igazi európai város. Szinte egyszerre jelentettük ki Jusztinnal, hogy olyan pesties.
A belvárosban kezdtük a sétánkat. Kicsit még szeles, hűvös volt az idő de hamar kisütött a nap. A belváros a vásárlól Mekkája, sok-sok üzlet, mindenféle boltok. A belváros, illetve az a vásárlós rész Bullring néven ismert. Érdekes látvány, ahogy egymással szemben áll a St Martin templom és a modern, ikonikus Selfridges épülete - az a "pöttyös" ház. :)

Dani a szökökútnál

Selfridges

St Martin templom

Mivel vasárnap mentünk, sajnos a piacról lemaradtunk, pedig van egy kinti, és egy fedett rész is. Nagy séta után beültünk egy finom ebédre egy Rouge Cafe-ba. Tényleg finom volt, és a pincérek nagyon kedvesek és figyelmesek voltak. Dani kapott egy lufit is, volt nagy öröm.   :)

Alvás a kocsiban

Játszótéren

Ebéd

Ebéd után csatangoltunk még. Dani, habár már igazán nagyfiú, még mindig elüldögél a babakocsijában, így ha hosszabb sétára indulunk, azt sem hagyjuk otthon, Így volt most is, sokszor ücsörgött, míg mi nézelődtünk. A belvárosból elmentünk egy közeli county parkba sétálni és játszóterezni egyet. Dani szegény útközben elaludt, de szó nélkül ébredt, mikor meghallotta, hogy játszótér van a közelben. :)
Volt nagy szaladgálás, csúszda, mászás, szép idő...Ismét sikerült egy jó kis kirándulást összehoznunk.

Ovi

Biztosan így lett volna Magyarországon is, és már biztosan unalmas is mindig ezt olvasni, de Dani annyira szépen beilleszkedett az ovis közösségbe. Egyáltalán nem viselik meg a kommunikációs nehézségek. Teljesen természetesen vált angolra, amikor reggel megérkezunk az óvodába. És mi annyira de annyira büszkék vagyunk rá. :)

Míg tavaly leginkább csak egymás mellett játszottak a gyerekekkel, addig mostmár állandóan társaságban van. Meg van a kis kompánia, akikkel a legtöbbet van együtt. Justin és Carter, egy kisördög és egy kisangyal a legjobb barátok. Meg egy-két lány és fiú. Mikor ki csapódik hozzájuk.

Valamelyik nap Danit védőoltasra vittem délelőtt, es később értünk be a szokásosnál. A teremben nagy csend volt, a gyerekek hátul játszottak valamit, körben álltak az egyik óvónénivel. Justin meglátta Danit, és rohant oda megölelni. Mondták az óvónők, nagyon várta már.

Másnap – a védőoltás hatására – Dani belázasodott és hamarabb kellett elhoznom. Búcsúzóúl Justin es Carter, és még egy kislány szomorúan körbeállták, és kapott egy nagy, csoportos ölelést. Carter még engem is megölelt, biztos ami biztos. :)

Az oviban nagyon ügyesen haladnak. Nagyon jó fejlesztő játékok vannak, folyamatosan cserélgetik, mikor mi van elől. Naponta, két naponta változik. Sokat énekelnek, dalokat hallgatnak, körjátékoznak, mesét olvasnak, kártyáznak. Rengeteget kézműveskednek, vágnak, ragasztanak, rajzolnak. Februártól heti egyszer úszni is járnak. A színeket és a formákat már tökéletesen ismerik, el kezdték a betűket és a számokat is megismerni. Valamelyik délután mentünk érte, kis, 4 fős csoportokban ültek az asztaloknál, mindenhol egy óvónéni, és játszottak. Volt egy papir halacska, 6 darabból állt, és mindegyik részén volt valahány pötty, mint a dobókockákon. Dobniuk kellett a kockával, es az azonos pöttyű halacskát megkeresni, és kirakni. Nagy élvezettel játszottak, és még tanultak is közben.

Láttuk ismét az új könyvet, amit vezetnek róla az oviban. Ez sokkal szebb kivitelezésű, mint a kiscsoportos volt. Fényképek vannak beleragasztva, és mellé van irva, abban a helyzetben milyen készségét használja a gyerek, mit csinál, stb. Pl. fotó arrol, amikor rajzol, es mellé irva, hogy pl. “Dani a bal kezét használja általában. Itt egy arcot rajzol, amin szemek és szája már van. A képet az apukájának késziti, az anyukáját ábrázolja.“

Lényeg a lényeg, Dani imád ovis lenni, oviba járni! :)