Szombaton reggeli közben mondtam Daninak, hogy igyekezzünk, mert be kell menni a városba, Apának veszünk új cipőt. Dani kijelentette, hogy nem kell, mert van Apának cipője. Ki is ment az előtérbe, és lelkesen behozta. Mondtam, hogy igen, tényleg van cipője, de lassan már leszakad a lábáról. Mire Dani: "Nem szakad le, majd jól bekötjük".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése