Dani mindennapjai

‘Anya, vegyünk a pénzemből pókemberes ütögetős játékot. ‘ – A telefonra van letöltve valami verekedős pókemberes játék, amivel Bence szokott játszani, biztos innen vette az ötletet.

Az esti játékunk mostanában a következő.

Dani jön és rendezkedik. Megfogja az apja kezet, és húzza: ‘Apa, te leszel a medve’. Nekem pedig: ‘Anya, mi leszünk a sátor!’.

A játék abból áll, hogy Danival leülünk az ágyra, magunkra húzzuk a takarót, ez a sátor. Apa  a medve, aki elindul megkeresni minket, és miután megtalálja Danit a sátorban, jól megcsikolja. A szerepek Dani parancsára néha változhatnak, de alapvetően ez a felállás. Komolyan mondom, nagyobb örömmel játsza ezt, mint bármelyik csoda játékát.

Dani és a betűk

Danit nagyon érdeklik a betűk, a Honda betűvel kezdődött az egész. Mára mar ismeri a Dani, Petra, Bence, Linda, Apa/Anya, Jusztin, Enikő, cica, suni, villám, Wolksvagen betűket is. Kepes bármilyen helyen észrevenni őket, akkor persze meg kell állni, és megnézni, hol milyen betű van. 

Dani, kit szeretsz a legjobban  a világon?

Apát.

És még?

Anyát. És Danit, meg a szőlőt.

Daddy’s boy, vagyis ap(j)a fia, szoktak mondani az óvónők, mikor megyünk délután érte az oviba, és mellettem elszaladva rohan az apjához, hogy megölelje.

Anya, ott van Mijji! – mutatta reggel Dani az ovis csoportképet. Mire rájottem, hogy Emily-re gondol, akivel általában játszik. Édes, két csuris, néger kislány. Ha hamarabb lát meg minket, mint Dani, siet neki szólni, hogy ‘Dani, your mummy is here!’ (=Dani, itt van anyukád). Múltkor éppen ment haza az anyukájával, mikor megérkeztünk, egyből tudtunkra adta, hogy ‘Dani is in’ (=Dani bent van).

Tengerpart – második felvonás

Azt ugye mar írtam korábban, hogy Daninak az óceán mekkora élmény volt, amikor áprilisban Devonban jártunk. Azóta is sokat emlegette, hogy menjünk a tengerpartra. (Többek között, egyszer amikor repülővel utaztunk, és meglátta az ablakból, hogy alattunk a tenger van, mondta, hogy ‘Anya, tengerpart, ki akarok szállni!’ :)

Szóval, kihasználva az utolsó nyári hétvégéket, útnak indultunk egyik szombaton, hogy tengerpartozzunk egyet.

Akkor írok az angol időjárás(jelentés)ről is. Sok esetben meg azt sem mondjak meg helyesen, hogy per pillanat adott területen milyen idő van. Azt ígérték, hogy 22 fok körüli iső lesz, napsütéssel. Arra számítottunk, hogy olyan parton piknikelős, homokozós, rövidnadrágban bokáig vízbe gázolós idő lesz. Hát, nem. Felhős, szeles, 18 fokos, szóval minden, csak nem nyár. A tanulságot is levontuk. Ha nyáron jó idő van, nem kell várni semmire, hanem be kell szállni a kocsiba, és akar egy napra, vagy hétvégére irány a legközelebbi tengerpart. Nem hiába, most amikor a nagy melegek voltak nyáron, szinte mindenki ment a tengerpartra, nem lehetett szállást sem foglalni.

Egy hozzánk közeli partot választottunk, Hunstamptonba látogattunk el. Ez az ország keleti részén van, kb. két óra kocsikázással értünk oda. Közel sem olyan szép, mint a devoni part, ahol áprilisban voltunk, na de tengerpart, és Dani erre vágyott. Persze nagyon örült neki, és persze hogy bele is ment bokáig a vízbe. Illetve a hullámok a fenekéig is csaptak, szóval néhányszor át kellett öltözni. Azért – kicsit ugyan fázva -, de élveztük a partot, sétálgattunk egy szép parkban, ismét szörnyülködtünk a gyerekeknek kialakított játéktermeken...Úgy tűnik, ez minden parton van, hogy a rossz idő esetére is biztosítsanak szórakozási lehetőséget. A vidámparkot még megértem, de ezzel a játékteremmel nem bírok megbarátkozni. Szóval sétáltunk egyet, Dani beült egy kis körhintara, mutatott egy nagy forgót, és mondta, hogy arra beültetjük anyát – Jusztintól tanulta, ha lát valamit, amin tudja hogy félnék, azt mondja, arra beültet, nos Dani hamar megtanulta tőle.

Hazafelé menet megálltunk egy másik tengerparti városban, mert ‘tartoztam’ még Jusztinnak egy ebeddel a Nando’s-ban. A szülinapjára ígértem, de mindig elmaradt valami miatt. Ez egy étteremhálózat Angliában, afrikai ihletéssel. Csirkehúst készítenek, citromos, mangós, csípős ízekkel, nagyon ízletes. Jártunk mar előtte is ilyenben, és mivel ízlett, visszatértünk. Dani nagyon élvezi egyébként az éttermezést, a kis gourmet nyitott az új ízekre. Persze a sült krumpliból fogy a legtöbb. Sétáltunk kicsit a belvárosban – nagyon hangulatos része van, és lementünk egy folyópartra is, aminek a torkolata a tengerhez valahol ott van a kornyéken.

Dani talált kimúlt rákpáncélt is. 

Ennyi volt az idei tengerpartozás, jövőre okosabbak leszünk, és ha jó lesz az idő, indulunk is.

Dani és az önállósodás

Én nem tudom, ez a korszak minden gyereknél meg van-e, de mi most küzdünk vele.
Dani mindent egyedül akar csinálni, és ha véletlenül megcsináljuk előtte (pl. kinyitom az ajtót, amit ő akart kinyitni, de erről én nem tudtam), akkor hatalmas hisztibe kezd.
Igaz, én neveltem bele, hogy olyan nincs, hogy nem tudom megcsinálni, mert ha nem megy, megpróbáljuk újra, vagy segítséget kérünk....de néha már borzasztó idegesítő a mindent én akarok dolog. Kezdve az ajtókinyitástól, az öltözésen keresztül, a kocsi bezárásáig, mindig van valami, amit ő akar csinálni.
A Santa Podi kirándulásunk után délután nem aludt semmit, és nagyon fáradt volt este. Na, ekkor volt egy nagyon nagyon nagy hiszti. Nem akart felöltözni, így ráhúztuk a nadrágját, és ágyba dugtuk, mert nem bírtunk vele. Persze nem aludt el...kivettem, leült a folyosóra, és ordítások és hüppögések közepette kb. ötször vette le és fel a pizsamanadrágját, azzal a kommenttel, hogy Dani fel tud egyedül öltözni. Keserves volt, neki is, nekünk is....Végre aztán lenyugodott, és elaludt. Reméljük, hamar kinövi ezt a korszakot. :)

Kirándulgattunk

Még hogy Angliában mindig esik az eső...Már locsolócsövet is kellett vennünk, hogy locsolni tudjuk a kertet. Mire visszajöttünk Magyarországról, a fű egy része kiszáradt...Na de nem panaszkodunk, élvezzük a jó időt, igyekszünk minél több szabadtéri programot szervezni.
Most hétvégén is sikerült két klassz programot összehozni.
Szombaton a tőlünk nem messze lévő Santa Pod-i gyorsulási pályára mentünk ki, ahol az ország egyik legnagyobb tuning autó kiállítása volt. Nyilván a programot Jusztin választotta, de mi is élveztük Danival. Dani vérében van amúgy is a száguldás, autózás....Mostanában állandóan nyúzza az apját, amikor vezet, hogy "Apa, adjál gázt!" Ez azt jelenti, hogy vegye élesen a kanyarokat, és bőgesse a motort...
Szóval jó kis program volt, láttunk sok csoda autót, volt motoros bemutató, gumiégetés, monster truck (4 autót lapított össze - ez Daninak nagyon tetszett), driftelés (beültem én is egy drift autóba, és mentem egy kört)...Jó kis családi program volt.
(Egy érdekesség, ami sajnos vasárnap volt, így mi nem láttuk; egy jet car, ami negyed mérföldet 5 másodperc alatt 260 mérföld/óra sebeséggel tett meg, ami ugye 416 km /órás sebesség. Aztaaaaa, ugye?)
Dani meglepően jól bírta, semmi hiszti, nyűglődés, le tudtunk ülni vele programokat megnézni, nagyon jól viselkedett. (Nem úgy aztán este, de ez más történet).

Vasárnap a landlordunkhoz voltunk hivatalosak vendégségbe. Ők Piddingtonban, egy Northamptontól nem messze lévő faluban laknak. Ott volt a két unokájuk, Kailey és Keecey, ezért terveztük erre a vasárnapra a közös programot. A gyerekek 5 perc szégyenlősködés után egymásra találtak, nagyon jót játszottak együtt. Finom ebéddel várt minket Ann és Steve, grill kolbászt és hamburgerhúst grilleztek kint, amihez finom saláták, zöldségek, péksütemények voltak. Ebéd után volt egy kis játszás, teniszezés a nagyoknak, a kicsik pedig Steve halastavából próbáltak aranyhalat fogni (eggyel siekerrel is jártak, kicsit megnézegették, majd visszaengedték).
Később elmentünk sétálni, az udvaruk vége már a mezőkre néz, a gyerekekkel jó volt kicsit a búzamezők között barangolni, mi is élveztük, és ők is.
Nagyon szép a falu, és a környék is, ahol laknak. Angliában a falu, a vidék nem a szegények otthona, hanem a tehetősebbeké, illetve akik mezőgazdasággal foglalkoznak - bár azok inkább farmot vezetnek. Ennek megfelelően a falvak gyönyörűek, tiszták, rendezettek...mondták a házigazdáink, hogy betörés, bűnözés szinte egyáltalán nincs is.
Búcsúzóul Dani kapott egy puszit a kisebbik lánytól, viccesek voltak, a kiscsaj kergette, hogy megölelje, Dani szaladt előle, majd Dani száján csattant egy puszi...mondhatni az első csók. :)