Itthon / Otthon

Végre nyaralunk! Magyarországon vagyunk július 10 és 26. között. Ugyan több mint két hetet töltünk itthon, de annyira gyorsan repülnek a napok...
Július 10-én érkeztünk, sima repülőutunk volt. Dani jól bírta, alvás szokás szerint nem volt. Volt nagy fogadóbizottság, kint volt minden mama-papa, Bence-Petra-Linda-Csaba a reptéren. :) Aztán volt persze szülinapi bulival egybekötött welcome-party, tortával, marcipánnal aprajafalvának, meg persze Marika mama isteni húslevese, Nissan papa frissen sütött keszege, és a többi. A legnagyobb persze az öröm volt, a gyerekek öröme, egymásnak. :) Dániel egész nap egy szemet sem aludt, este 9 után feküdtek le. Mire Marika mama ágyba keveredett volna, már csak Bence gyerek heverője volt szabad, a hármak elfoglalták a nagyágyat. :) Dani olyan mélyen aludt, hogy arra sem ébredt fel, hogy leesett az ágyról éjszaka, reggel ott ébredt a földön. :)
A következő napot Lindáéknál töltöttük, kemencézés volt náluk, Jusztin kérésre töltött káposzta készült. Dani tobzódott ismét a társaságban, meg persze a rengeteg játékban is. Medencéztek is, bár a hüsi levegő nem sokáig tartotta őket vízben.
Utána két napot a Tiszán töltöttünk. Volt hajókázás, kis hajóval, nagy hajóval, pancsolás, lakókocsizás, játszóterezés, lángosozás, sörözés...Dani megértette, hogy csak úgy mehet mindenhová, ha fogja Bence kezét, így ha dolga akadt, szaladt Bencéhez, és mondta neki, hogy 'Bence, fogom a kezed, gyeje'. :))
Bencéről aztán megint külön bejegyzést lehetne írni. Ahhoz képest, hogy fiú, és pont a se nem kicsi, se nem nagy korszakában van, hihetetlenül apáskodik Dani felett. Játszik vele, figyeli, mit csinál, igazából már rá lehet bízni Danit. Arról a szeretetről meg, ami a három apróság között van...Onnan folytatják a játékot, ahol egy fél éve abbahagyták, és egy pillanatra el nem válnak. Bencéhez, amikor náluk voltunk, átjött a 'sülve-főve együtt vagyunk' kis barátja. Becsengetett, Bence kinyitotta az ajtót, majd egy 'nemérekráittvanazunokatesóm' mondattal rá is csukta az ajtót. Kis Petra meg napokkal az érkezésünk előtt pityergett esténként hogy 'hiányzik Dancsika...'. Szóval ennyire jó testvérek. :)
Vasárnap a Kereki tónál tartottuk meg a szokásos nyári bulinkat, ami már lassan hagyomány, talán a 4. év volt ez. Megint csak nagy gyereksereg, pancsolás, apukám isteni bográcsos birkapörköltje (ami annyira jól sikerült, hogy a nagyon rossz evő Petra és Bence két napig azt kérte még ebédre)...kicsit lehetett volna jobb idő, de így a sok pancsolás helyett sok vízibiciklizés volt.
Most nyugisabb napjaink vannak, mi Kerekiben vagyunk, Apa Tisza-túrán.
Dani élvezi a vidéki életet is, azzal lehet zsarolni, hogy ha nem fogad szót, pakolom a ruháját, és megyünk haza. :) Voltunk kombájnozni Lalival, volt szalma hordás, voltunk Szabó dédinél, Dávidnál, Virágnál és Pannánál....Látszik, hogy az ovi óta Dani sokkal barátságosabb, bátor, merész, és ott lehet nyugodtan hagyni a gyerekekkel játszani.
Sajnos a kis uncsitesója, Dávid beteg lett, így a szokásos pagetti-party Ida mamáéknál elmaradt, de ugye a kis kosztos megkapta a pagetti részét. Ida mama tegnap áthozta neki a pagettit, jól bevacsorázott, aztán játszottunk, beszélgettünk közel egy órát. Kikísértük Idát, amikor ment el, Dani adott neki egy puszit, és ezt mondta: 'Ida mama, köszönöm a pagettit!' Ilyenkor dagadok a büszkeségtől, annyira okos fiú!
Tegnap szalma hordás is volt, Pista papa elfáradt nagyon, és már lefeküdt, mikor Dani még kukorékolt. Dani okosan megjegyezte: 'papa elfáradt a sok széna-szalmában, meg a biciklizésben'. :)
Ja, és Ica mamát a kutya rúgja meg...Mert Ica mama így bosszankodik Dani előtt, és a kis okos tojás ezt tette belőle össze.
Folytatás később, a többi élménnyel.