Kreatívkodtam

Úgy szeretnék nagyon ügyes anyuka és háziasszony lenne, aki otthon játékot készít, varr, minden ünnepre díszbe vágja a lakást, persze saját készítésű dolgokkal, csodás rendet tart, és a többi, és a többi. Ötleteim mindig vannak, de hol eljutok a megvalósításig, hol nem.
Na, most alkottam. A konyhaszekrényben minden zacskókban állt (liszt, cukor...), rendre kiszóródott, elbújt, stb.
Készítettem nekik szép kis tartókat, majd ahogy fogy az instant kávé az üvegekből, úgy születnek az új tartók is. :-) Nagyon büszke voltam magamra, délután néhányszor benéztem a szekrénybe, milyen szépen sorakoznak a vadonatúj tárolóedényeim!
Dani a nyomtatásban segített, ha hallotta, hogy megy a nyomtató, kiabált, hogy jön a levél, jön a levél! :-)
A címke sablonokat innen töltöttem le.
És ahogy kinéznek a kész művek (a fényképekre kattintva nő a kép mérete):

Palacsinta meg pagetti

Dani alapvetően egy jól evő, és mindent evő gyerek. Persze vannak kedvencei. Bármikor képes lenne palacsintát, virslit, és spagettit (ahogy ő hívja, pagettit) enni. Meg csirkecombot, mondjuk pagettivel, de azért nokedlivel is csúszik. Meg persze jó sok kecsuval (=ketchup, ha valakinek nem lenne egyértelmű, mert kecsu az mindenhez kell). Ezek a nagy kedvencek. Naptól, napszaktól, és a szekrényben / hűtőben fellelhető kajákra való tekintet nélkül képes ezeket kérni. Hm. Hát kire ütött ez a gyerek? Ahogy anyától és Rácz déditől tudom, és is nagy nokedli és tészta rajongó voltam. :-) (És anyukám csirkepörköltje, persze az udvaron szaladgáló csirkéből, nokedlivel, meg fejes salátával mai napig a nagy kedvencem). De hogy a másik ágon is vizsgálódjunk, Bence és Petra nagy palacsinta rajongók (akik örökölték ezt anyai és nagybácsi ágon), és újfalusi dédi el is látja őket.

Valamelyik napi párbeszédünk:

 -Anya, kérek palacsintát.
- Dani, nincs palacsinta.
- De anya, palacsintát kérek!
- Kisfiam, nem tudok palacsintát adni.
- Dédi süt sok palacsintát. - mondta ezt kicsit szomorúan konstatálva a saját helyzetét. :-)

Az a bizonyos tv paprika

Múltkor írtam, hogy nincsen tv paprika Angliában (mármint az a fehér, magyar paprika, a töltenivaló).
A szupermarketekben, meg a piacon nincs is. DE, van az indiai, sri-lankai, és egyéb ázsiai élelmiszert áruló kisboltban. Az utcán sétáltunk, néztük, mennyi különleges, számunkra ismeretlen zöldség és gyümölcs van kitéve, és ott figyelt a paprika is! :-)
Bár megjegyzem, a lecsó kaliforniai paprikával is működik, és finom. :-)

Pancake day, avagy a palacsinta nap

Tudtátok, hogy holnap, azaz kedden pancake day (ejtsd penkék déj), azaz palacsinta nap?:)
Még egy angolszász őrület? Tulajdonképpen, utánaolvasva semmi túllihegett dolog, a nagyböjti időszakra épülő szokás csak.
Szóval, ha azt kérdezem, hogy tudtátok, hogy holnap Húshagyó kedd lesz, azt lehet néhányan tudnátok. Ez ugye a farsang utolsó napja, a Hamvazószerda előtti nap, ami Nagyböjt kezdete, a Húsvét hétfő előtti 47. nap. Azért, hogy a kamrákat teljesen kiürítsék a böjtre készülve, és hogy ilyen bűnös dolgok, mint tojás, cukor, tej ne maradjanak, az okos háziasszonyok palacsintát sütöttek.
Hogy a pancake day-t tovább ragozzák, íme egy legenda. Történt egyszer, hogy az egyik háziasszony éppen palacsintát sütött, és elfelejtkezett arról, hogy templomba kell mennie. Mikor meghallotta a templomba hívó harang szavát, palacsintasütőstől, palacsintástól rohant a templomba. És hogy ebből mi lett? Hát a pancake race (ejtsd penkék rész), vagyis a palacsinta-verseny. A háziasszonyok palacsintasütővel, benne palacsintával futnak, de persze a palacsintát közben a levegőbe dobva forgatni kell!
A legenda az egyik szomszédos -megjegyszem gyönyörű - településről, Olney-ból származik, mai napig is él a verseny is. Persze a dolog tovább nőtte magát, versenyeznek nők, férfiak, gyerekek, de még a politikusoknak is külön versenyszám van!

Ha már régen volt palacsinta, itt az idő! Én biztos sütök holnap.
Lehet megpróbálom a konyha és a nappali távot futva megtenni, miközben dobálom a palacsintákat! :-)

Mennyibe kerül a csoki?

Minap az oviból hazafelé jövet megálltunk az útba eső kisboltnál teát venni. Nem gyakran vásárolunk itt, mert nem olcsó, csak ha gyorsan kell valami.
A kedvenc teánk akciós volt, de a kiírásból nem volt egyértelmű, hogy mind, vagy csak a gyógyteák. Odamentem egy eladóhoz megkérdezni, aki szintén nem volt biztos benne, így elvitte a pénztárgéphez lecsekkolni az árat. Közben Daninak kommentáltam, hogy megkérdeztem, mennyibe került a tea, mert csak akkor vesszük meg, ha nem drága.
Másnap az oviból hazafelé jövet a gyerek rám nézett, és okos tekintettel megkérdezte:
"Anya, mennyibe kerül a csoki?" - Igen, bementünk a boltba, vettünk egy csokit, és otthon édesen bemajszolta. :-)

Nem is fáj?

Ha Dani elesik, megüti magát, valamije fáj, gyógyító puszi kell. És nekem, és apának is, láss csodát, olyan gyógyító erejű puszija van, hogy azon nyomban el is múlik a fájdalom.
Ez mostmár fordítva is működik.. Ha nekünk fáj valamink, Dani is ad gyógyító puszit. És miután végzett az orvoslással, édesen, gyönyörű kérdő hangnemben megkérdezi: "Nem is fáj?"
Hm, mostanában annyit fáj a fejünk.... :-)

Northampton

Bevallom, ismereteim a városról szegényesek. Még "otthon", Debrecenben nézegettük, miután böktünk a térképen, de persze inkább a gyakorlatias részleteket..
Szóval egy kis összefoglaló Northamptonról. Northampton egy kb. 210 000 fős lakosságú város, Anglia 35. legnagyobb városa (megközelítőleg Debrecen nagyságú). Londontól észak-nyugatra, 108 km-re, Lutontól 48 km-re található. Fő folyója a Nene. Történelme a 6. századra nyúlik vissza, ennek részleteibe nem folyok bele. :-)
Alapjaiban nem egy iparvárosról van szó, sokkal inkább a disztribúciós központok és a pénzügyi cégek vannak jelen. Néhány nagyobb cég, nagyobb képviselettel: Avon, Travis Perkins, Schweppes, Carlsberg sör, stb.
Ha vásárolnánk... kb. 1235 óta a belváros ad helyet a hangulatos piactérnek. Ez az egyik kedvenc részünk a belvárosban, ha erre járunk,zöldségből gyümölcsből biztosan bevásárolunk. Nem az otthon megszokott, kilóra válogatunk magunknak módon lehet vásárolni. Mindenféle zöldség és gyümölcs egységesen, fém kis tálakba van kitéve, és egységáron, 1 fontért vihető el egy-egy tál tartalma. A választék nagyon nagy – bár pl. fehér húsú, tölteni való paprikát pl. Angliában még nem láttam. :-) A belvárosban két bevásárlóközpont található, ezek a Grosvenor Centre és a Market Walk. Természetesen a város peremén több bevásárlóközpont is van.
Az egy fontos boltok...Ha jól emlékszem, Magyarországon a 100 Ft-os boltok 100 Ft-os modellje nem sokáig állt. (Ennek ellenére én az egy fontosokat itt is sokáig 100 forintosnak hívtam...:-) Szóval, ezekben tényleg minden egy font, a kozmetikai cikkektől, vegyi áruktól, csokiktól kezdődően a játékokig, kütyükig, konyhai kiegészítőkig.
Szabadidő...A városban és környékén kb. 170 kisebb-nagyobb park található. Ezek közül a két legnagyobb az Abington park és a Racecourse (ez lóversenypályát jelent, régen tényleg azt is rendeztek itt). Az Abington parkot jó idő esetén sokat látogatjuk, mert egy nagy, és nagyon szép játszótér található benne. Ezen kívül hatalmasakat lehet sétálni, galambokat, kacsákat, hattyúkat lehet etetni, stb, stb. A parkokkal a legnagyobb gondunk, hogy nincsenek játszóterek, így a hozzánk közeli Eastfield parkot pl. nem is látogatjuk gyakran. A város hatalmas szabadtéri szabadidős központja a Billing Aquadrome, vidámparkkal, horgászási lehetőségekkel, uszodával, kikötővel, lakókocsi parkkal, és nyáron fesztiválokkal.
Sport terén a város büszkesége a Northampton Saints, a rugby csapat, akik sikeresek országos szinten is. Természetesen van foci és krikett csapat is, meg úszó, és kajak-kenu csapat is.
Ami az építészetet érinti, a város legismertebb épülete talán az All Saints Church (Minden szentek temploma), ami a városközpontban található. Az eredeti, 1100-as években épült templom egy 1675-ös tűzben leégett, 1680-ban építették újjá. Ez, és egy másik templom, a Holy Sepulchre Church (jelentése szent sír), a helyiek által St Seps-ként emlegetett templom is Simon de Senlis, Northampton első grófjának a kérésre épült. A St Seps máig is látogatható, és aktívan működik. Egyike Anglia legrégebbi kör alakú templomának. Northampton vára a mai vasútállomás környékén állt. Fénykorában Anglia egyik legjelentősebb vára volt, ma már csak néhány jelképes emlék őrzi a helyét. A városháza (Guildhall) szintén gyönyörű épületben foglal helyet (kb. az 1860-as években készült).
Oktatását tekintve a város egy egyetemnek és két főiskolának ad helyet. Rengeteg általános iskola van, köztük országosan elismertek is.
(Forrás: wikipedia)

Anya, pisis vagy?

Egyik reggel öltöztettem Danit, a pizsama, amit levettünk, már pisis volt.
Végeztünk, mondtam, hogy várjon meg szépen a szobában, míg én is el megyek WC-re.
Mire Dani: - Anya, pisis lettél?

Versenyautós hátizsák

Az oviban minden - na jó, a legtöbb - gyereknek valamilyen mesefigurás hátizsákja van.
Eljutottunk oda, hogy Dani minden alkalommal haza akart hozni egyet.
Megkérdeztem tőle egyik délután, hogy milyet szeretne.
- Anya, versenyautósat szeretnék! (-Imádom, ahogy egész mondatokban beszél).

E-bay-en megnéztük együtt, választottunk egy verdásat, megrendeltük...és szombaton hozta a postás bácsi. Persze már az utcán fel kellett venni (épp motorozásból jöttünk haza), aztán abban jött a boltba, és itthon, bent is ebben volt. Nagyon örült neki!

A cékla

- Dani, mit kérsz vacsorára, borsólevest, vagy töltött káposztát?
- Céklát, Anya!

A díjnyertes céklasaláta, ami mindhármunkat elvarázsolt, és hetente kétszer készül, egyelőre nem unjuk.
Szerencsés vagyok, mert lehet előre tisztított, főzött céklát venni, így a kezem nem piroslik napokig. Kb. 30 dkg céklát a reszelő nagy lyukú fokán lereszelek, hozzá egy hámozott almát, egy sárgarépát, és egy lilahagymát. Szokás majonézes alapba kerül (majo+tejföl, vagy majo+natúr joghurt). Nem kell nagyon sok alap, inkább zöldséges legyen. Imádjuk, tényleg finom.

És pont a minap kerestem a neten a természetes téli immunerősítőket, és ott figyelt a cékla és a répa első helyen.

Szóval céklára fel! Ja, és a csajoknak a színe miatt akár Barbie salátaként is eladható. :-)