Kirándulás a Costwold Vadasparkba

A már említett hosszú hétvége utolsó napját egy kis kirándulással dobtuk fel.
Oxfordban laknak ismerőseink, velük együtt terveztünk egy közös programot a tőlük nem messze lévő Costwold Vadasparkba. Mivel nekik is van két gyerekük, biztosak voltunk benne, hogy Dani élvezni fogja a napot.
Délelőtt érkeztünk hozzájuk, szerencsére az időjárás még mindig kegyes volt hozzánk. A gyerekek éppen az utcán játszottak, Daninak sem kellett sokszor mondani, hogy csatlakozzon hozzájuk, felkapott egy motort, és száguldozott ő is. Később az udvaron, ami egy igazi gyerekparadicsom (ugráló, kisház, csúszda) tovább folyt a mókázás. Ha Danin múlott volna, lehet, el sem indulunk kirándulni. Aztán mégis csak összeszedtük magunkat, leginkább a gyerekeket, és útra keltünk.
Első állomásként egy kínai étteremben megebédeltünk. Büfé jellegű étterem, tehát fix összegért annyit és abból eszik az ember, amennyi jól esik. Dani előételként elrágcsált egy rákszirmot, majd nagy nehezen beletukmálunk egy kevés spagettit és sült krumplit. Nem nagyon bírt megülni, játszott volna inkább, és éhes sem volt, mert előtte megevett a háziasszony finom házi lekváros buktájából kettőt is. Persze ebéd után a fagyi nagy része azért becsúszott....Mi is jól beebédeltünk, finomakat ettünk, Jusztin a látványkonyhában frissen süttette meg az általa összeválogatott étkeket, én a készek között válogattam. Innen elindultunk a vadasparkba. Szerencsére Dani (és a másik két gyerek is) aludt az autóban, így jól bírták a nap hátralévő részét. Szeles időnk volt nagyon, de szerencsére nagyon hideg és eső nem volt, így jó kis délutáni szabadtéri programunk kerekedett. Dani elemében volt nagyon, néha érdeklődve figyelte az állatokat, néha sokkal fontosabb volt a szaladgálás...
A hüllőket figyelmesen nézte végig. Volt egy kedvence, akinél jó sokáig elidőzött.
Láttunk két békát, akik egy kis sárba beásva pihentek mozdulatlanul. Dani nézte, nézte, majd megszólalt: "Nem működik!"
A kis vonatot nagyon élvezte, mint általában a gyerekek, tetszettek neki a zsiráfok, az orrszarrvúk is.
A nap végére jól elfáradt, így este édes volt az álom.:)

Befutott a kisvonat

A kedvenc hüllő

Zsiráfok

Gyereknap

Kegyes volt hozzánk az időjárás a hosszú hétvégén (mert hogy nálunk most volt hosszú hétvége). Gyereknapot Angliában ugyan nem ilyenkor ünneplik, de mi azért tartottunk egyet. Jó ezekben az ajándékozós ünnepekben, hogy csúnya módon lehet a gyereket azzal zsarolni, hogy nem kap ajándékot, ha nem lesz jó / nem fogad szót / hisztizik....:) Biztos, nem a legjobb szülői módszer, de néha annyira adja magát...:)
Dani így viszonylag könnyen ágyba is ment ebéd után, mert tudta, ébredés után ajándékot kap.
Néhány nappal előtte az udvaron "húsvétost" játszottunk, néhány apró lomját elrejtem a fűben, és jön a verdás kis vödrével megkeresni a kincseket. :) Mivel a gyereknapi ajándék is több apró játékból állt, úgy gondoltam, ezt is a fűben rejtem el neki részenként. Egy autómosót kapott benzinkúttal, és hozzá sok apró járművel. Először a mosót vette észre a fűben, szaladt nagy lelkesen hozzá. Utána persze megkereste az autókat is, "Köszönöm, nyuszi!" felkiáltással. Játék közben piknikeztünk egyet a pléden az udvaron, finom házi hamburger volt a gyereknapi menü.
Később pedig kimentünk az Abington parkba, ahol egy nagy mozgó vidámpark is volt éppen (olyasmi ez, mint nálunk volt régen a céllövölde és forgó, csak millió játékkal kitelepülve).
Dani először a körhintára ült fel, sikerült egy Thomas vonatot elcsípnie. Ezután egy kukacos mini hullámvasútra, egy kisvonatra, egy másik körhinta szerű forgóra, és végül, ráadásként, még egyszer az első körhintára. Ezután szaladgált egyet a játszótéren, a gyereknap stílusos lezárásaként pedig kapott egy fagyit is.
Többször is előült az arcán az a mosolya, amit nem minden nap vesz elő (van egy zsivány, bazsalyogós mosolya, ami akkor kerül elő, ha nagyon örül valaminek - rendre, ha régóta nem találkozott valakivel, vagy olyan dolgot kap, ami nagyon tetszik neki). Ezt a mosolyt látva tudom, igazi gyereknapi programot sikerült neki varázsolni, amit igazán élvezett.

Csak egy vasárnap

Végre, ismét kellemes volt az időjárás, így egy szuper kis vasárnapot hoztunk össze.
Reggel már napfényre ébredtünk. Daninak nem csak a telefonját hozta vissza a cica - mert este mindig elviszi, és csak reggel hozza vissza-, hanem hozott egy hatalmas szatyor építő kockát is. Akkora torony épült még reggeli előtt, hogy nagyobb volt, mint Dani. Kicsit később elmentünk sétálni a közeli Eastfield parkba (ejtsd ísztfild park). Szép nagy zöld terület, kis tóval a közepén, sok madárral - akiknek épp most vannak fiókáik -, kutyasétáltatókkal, egy-két játékkal. Motort is vittünk, hol szaladgált, hol motorozott, hol ölben cipeltette magát. Volt, hogy hisztizett, mert nem arra mentünk, amerre ő akarta. Apa ölbe vette, mire Dani kijelentette, hogy "ígérem, máskor nem hisztizek, és nem elesek". :)

Come on, duck! - Gyere, kacsa!

Eastfield park

A torony

Hazaérkezés után a fiúk lenyírták a füvet, én pedig készítettem egy kis főzeléket az előző napi husihoz. Dani a félig fagyos vegyes zöldséget tolta befelé tízóraira. :)
Megebédeltünk kint az udvaron. Dani az Apa sörös üvegébe kapott szörpöt, nagyon tetszett neki. :)
A délutáni alvás alatt Jusztinnal a WTCC ausztriai futamát néztük meg (autóverseny). Dani felébredt a 2. futamon, így azt már vele együtt néztük. Azt már tudja, hogy az orange színű Hondának szurkolunk, amit Norbi vezet. (Megj.: Michelisz Norbi, a magyar versenyző, narancsszínű Hondával). A 2. futamon Norbi 3. lett, így együtt örültünk neki. :)
Este mesenézés volt, közben Apa elment hajat mosni. Dani éppen pucér volt, mert a szobatisztasági kísérlet aktuális fázisa éppen kudarcba fulladt, és az öltözködésen vitáztunk. Öltözés helyett inkább bemászott Apa után a kádba, és közös hajmosás kerekedett belőle. Aztán közös öltözködés. Előbb felvette Jusztin fehér pólóját. Miután az lekerült, kijelentette, nem tudja, mit vegyen föl. :) Közölte az Apjával, neki megmondja, hogy ő mit vegyen fel. Választott neki nadrágot, és az összes polcon lévő ruhával együtt kirántotta. Most éppen a hajzümizés (szárítás) zajlik, Dani szárítja Apa haját. Lassan jön az este, jó kis napot zárunk. :)

Szörp :)

Apa pólójában

Kocccc....

Madártej

Na tessék, már megint egy recept, de csak azért teszem közzé, mert tudom, hogy vannak időhiányban szenvedő anyukák / nagyik az olvasók között, akiknek a gyereke / unokája / ne adj isten a párja meg ő maga is szereti az édességeket. És nincs mindig kedve nekiállni sütni, vagy madártejet kotyvasztani. Ez egy kb. 15-20 perc alatt elkészülő madártej, plusz nyilván a hűlési idő.
Az eredeti recept Illéskrisztől van.

Ahogy én készítem:
1 liter tejet egy hőálló edényben beteszek a mikróba melegíteni. Közben 3 tojássárgáját alaposan kikeverek ízlés szerinti sztíviával és vaníliával (természetesen lehet cukorral is, az eredeti recept 4 kanál cukrot ír). Amikor már fehéredik, beleteszek két púpos evőkanál vaníliás pudingport, és azzal is elkeverem. A forró tejből öntök rá valamennyit, majd az egész tojásos keveréket hozzáöntöm a tejhez. Visszamegy a mikróba 2 percre, kavarás, még két perc a mikróban, újabb kavarás....annyiszor két perc, amíg elértük a kellő sűrűséget. (Nyilván, ha nagyon sűrűn szeretnénk, a puding mennyiségét lehet növelni). Arra figyeljünk, hogy akkora edényben legyen bent a tej, hogy ne tudjon kifutni!

Közben a 3 tojásfehérjét felverjük egy tálban ízlés szerinti sztíviával / cukorral, és szintén megy a mikróba szűk egy percre. Ez alatt szépen megfő a hab.

Innen már minden ugyanúgy, mint a hagyományos receptnél. Tejcsi kimer, hab rászaggat...
Gyorsan kész van, nem pont ugyanolyan, mint a hagyományos készítéssel, de finom!

Autók

Írtam már korábban Dani autó kedvteléséről - szeret ülni az autóban, szeret benne játszani, az ajtókat nyitogatni, vezetni. Most a legújabb, hogy figyeli az autókat, és szól, ha olyat lát, amit ismer.
Jelenleg három típusnál járunk.
"Olyan, mint Apa Hondája!"
"Olyan, mint Papa Nissanja!"
"Olyan, mint Papa citromja!" (A citrom nyilván Citroen, de mivel franciául a citron citromot jelent, megengedhető bűn.)

És mi mindenre jó az autók ismerése...Elkezdtünk beszélgetni a betűkről is. A H a Honda betű. Valamelyik este fürdéskor lelkesen fedezte fel a meleg vizes csapon lévő H betűben (hot=meleg) a Honda betűt...

Repcsi mama szülinapjára

Anyukám szülinapja volt nemrég, annak rendje-módja szerint skype-on felköszöntöttük.
Fél óra múlva a nappaliban Dani elővette a színes ceruzáit, egy lapot, és lelkes rajzolásba kezdett.

- Mit rajzolsz, Dani?
- Ica mamának ajándékot.
- És mit rajzolsz neki?
- Repcsit.
- Ó, látom. Ez itt a szárnya?
- Nem, pink szárnya van.
És pink szárnyat is rajzolt neki. :) (Pink, vagyis rózsaszín, mert a Wizz Air gépek, amivel repülni szoktunk, rózsaszínűek.)

Londonban jártunk - végre!

Végre eljutottunk Londonba! Sokadik nekifutásra, végre, összejött!
Fő apropója az útlevelünk hosszabbítása volt, de ha már utaznunk kellett, összekötöttük egy városnézéssel is. Természetesen Dániel is velünk tartott.
Vonattal mentünk, ami Dani első vonatozása volt, készült is rá lelkesen. Napokkal előtte azt szajkózta, hogy vonattal megyünk Londonba. :)
A vasúti közlekedés kiváló Angliában. Vonatok szinte fél óránként, csúcsidőben pedig ettől is gyakrabban indulnak a fővárosba. Nem helyjegyes ugyan, de egy vonatra nem adnak el több jegyet, mint amennyien ráférnek. Kb. 120-130 km/óra sebességgel haladtunk, tempósan, kulturált körülmények között. A Euston (ejtsd júszton) vasútállomásra érkeztünk, ami London szívében áll. (London 9 zónára van osztva, ebből a belváros az 1-es és 2-es zóna, de a város központja az 1-es). Innen metróznunk kellett a Victoria vasútállomásig, majd gyalogosan a nagykövetségre. Kicsit megcsúsztunk, és a gyalogosan részt konkrétan futva tettük meg, Dani nagyon élvezte a babakocsis száguldást. :-)
A metróról, illetve a tömegközlekedésről még néhány szót. Az egész városban a metró közlekedés hihetetlenül jó. A jegyek helyett egy úgynevezett Oyster card-ot érdemes használni. Ez egy bankkártya méretű kártya, amit 5 font ellenében lehet megvásárolni (ha nincs szükségünk tovább a kártyára, és visszaadjuk, az 5 font is visszajár.) Ezt a kártyát lehet feltölteni pénzzel, és ha így, és nem papír alapú jeggyel utazunk, kb. fele annyiba kerül a tömegközlekedés. Használhatjuk buszon, metrón...és napi 7 font költés után leáll, mármint bármennyit is utazunk egész nap, nem fogunk többet fizetni, mint 7 font. A metró megállóban vettük meg a kártyát, mivel rengeteg automata van erre a célra kijelölve, az egész, sorbanállással együt nem került többe 5 percnél.
Szóval, metróztunk is. 
A nagykövetségről átsétáltunk a Hyde parkba (ejtsd: hájd park), ami a királyi parkok közül az egyik. 140 hektáros zöld területről beszélünk, így természetesen az egészet nem jártuk be, sőt, igazából csak a szélén sétáltunk egyet. Nem részletezem, hogy szép, és szépen karbantartott...Éppen akkor érkeztünk, mikor a királyi lovas sereg őrségváltás után ment az úton, így véletlenül ugyan, de ezt is elkaptuk.Dani élvezte nagyon, hogy a parkokban sok madár van, és nagyon szelídek is. Egy kis kenyérért igen közel jöttek. Akkor már nem voltak olyan bátrak, amikor Dani körbe-körbe szaladgálva kiabált nekik, hogy come on, csicsik! (Ejtsd kám on, jelentése, gyertek csicsik, vagyis madarak. Mellesleg a come on egy új szó az oviból, nem mi tanítottuk neki.)

Hyde-park

Come on, csicsik!

Lovas őrség

 A Hyde parkból tovább sétáltunk a Buckingham palotához (ejtsd: bákingem palota), útba ejtve a St. James parkot is (ejtsd szent dzsémsz).
Az őrségváltásról itt lemaradtunk, de a palotát megcsodáltuk, és azért láttunk menetelő őröket is.
A királynő épp otthon volt, ezt jelzi az, ha a palota tetején fel van húzva a zászló (előtte láttunk éppen az úton egy lesötétített, királyi felségjelzésű Rollce Royce-t, ezek szerint nem Erzsébet királynő ült benne). A palota nagyon szép, egy 1703-ban épült épület az alapja, amit az idők során folyamatosan bővítettek. A palota előtt zajlik (általában 11:30-kor) a királynő testőreinek felvonulós őrségváltása. 

Őr a Palota előtt

Buckingham palota

Viktória királynő emlékműve a palota előtt

Innen, bár mehettünk volna metróval, inkább egy emeletes piros buszra szálltunk fel, és egy átszállással mentünk el a Towerig. A Tower egy több erődítményből álló épületegyüttes, amit 1078-ban alapítottak. Volt királyi palota, főrendű foglyoknak szánt börtön, így számos nyilvános kivégzés is történt itt. Jelenleg a műemlék jellege mellett a királyi ékszereket őrzik itt.
Útközben  megcsodáltuk a Big Bent, a Parlament épületét, és a London Eye-t is. A Big Ben, London egyik jelképe, gy 96 méter magas óratorony, a Parlament legismertebb épülete. A Big Ben nem a toronynak, vagy az órának a neve, hanem a több mint 13,5 tonnás harangé. Az óra számlapja a legnagyobb Nagy-Britanniában: az átmérője 7 méter, a percmutató 4,2 méter hosszú és 100 kg súlyú, az óramutató pedig 2,74 méteres és 300 kg súlyú.

A Big Ben

Tower

London Eye

A busszal átmentünk a Temze fölött, a Tower Bridge-en - hídon, (ejtsd bridzs).  A Tower híd 1886 és 94 között épült. Egy kettős híd, az alsó része felnyitható, így tengerjáró hajók is átmehetnek alatta, a felső részen addig gyalogosok közlekedhetnek.
Itt sétálgattunk egy nagyot, távolból megnéztük a City-t, így, nagy betűvel - ez a város, és egyben a világ egyik legfontosabb üzleti és pénzügyi központja. Itt található a 309 méter magas The Shard (ejtsd dö sárd), Európa legmagasabb épülete is.
Dani szokása szerint galambokat kergetett. A városnéző túránk St. Katherine kikötőben tett sétával zárult.

Tower híd

London City

Visszametróztunk az állomásra, és hazavonatoztunk. Dani a nap végére elfáradt, a vonaton már elég nyűgös volt, tette ezt a nem alvás, és a sok rohangálás. De ahhoz képest jól bírta a programot, azt gondolom, egy ilyen néhány órás városnézés, ami nincs tele múzeumlátogatással, és sok parkozás is van benne, kis gyerekkel is vállalható.
És amikor megkérdeztük este tőle, mi tetszett a legjobban Londonban, ezt válaszolta: "Hát a csicsik!"

Dani dumál

Dani odaszaladt hozzám, és átölelt.
Apa kérdezi tőle: "Szereted anyát?"
Dani visszaszalad Apához, átöleli, és válaszol: "Apát még jobban!"

Esti játszás kint az autóban. Dani játszik, majd megszólal: "Egyszer majd tűzoltó leszek!"

Szintén autóban. "Apa, kifogyott a benzin! Arra van a tankoló!"

Dani köhög, majd megjegyzi: "Anya, csúnyán megfáztam!"

Ülünk az autóban, ez a délutáni program, miután Jusztin hazaér a munkából. "Anya, ez fantasztikus!" (-Mármint ülni az autóban:) )

Dani tornázik

A szülői példamutatás esete...
Most, hogy végre jobb idő van, viszonylag rendszeresen járok futni. Dani már tudja, hogy megyek, amikor öltözöm.
Egyik délután, futásból hazafelé jövet fordultam be az utcába, és ez a kép fogadott.

Fölvette a másik edzőcipőmet, és elindult ő is futni. :)
Valamelyik nap pedig, csatlakozott hozzám a tornában. Még a fél kilós súlyzót is elő kellett venni neki, ugrabugrált velem, csinálta, amit én is. :-)